Biblia és reformáció
Fedezze fel, szerezzen hiteles információt a Vizsolyi Bibliáról
Az első, teljes, magyar nyelvű bibliafordítás Vizsolyban látott napvilágot 1590. júl.20-án. Ezért a kiadás helyszíni megjelölésével hivatalosan Vizsolyi Bibliának is hívjuk, de elterjedt a fordító nevét megőrző Károlyi/Károli Biblia kifejezés is. A Szentírás viszonylag korai lefordítása (1590) és folyamatos kiadása különböző hazai és külföldi helyszíneken, biztosította a magyarság számára az anyanyelvi hitélet fejlődését és a reformáció kiteljesedését.
Elsődlegesen egyházi életünk és keresztény hitünk fontos vívmányairól van szó bibliás küldetésünk kapcsán, de nem elhanyagolható ezek évszázadokon át ható járulékos gyümölcsei sem: magyar népünk nyelvi, szellemi épülése, Szentírásos inspiráltsága, művészi alkotásainak hitbeli gyümölcsei. Magyar népünk szellemi, nyelvi, hazafias fejlődése sok történelmi
korszakban (pl. a kuruc korban), nem választható el buzgó lelkészek áldozatos igehirdetési szolgálatától, vagy éppen üldöztetéseitől (pl. a negyven gályarab prédikátor). Gyülekezetünk küldetése, hogy nemzetünk felfedezze és hitelesen megismerje a 21. században is lelki erőforrásunkat, Isten szavát: a Bibliát.
Érdekességek a Vizsolyi Bibliáról
A Vizsolyi Biblia a 16 sz-i magyar nyomdászat csúcsteljesítménye is, mint könyvészeti műalkotás, a kor reneszánsz kézműves nyomdakultúrájának egyik legbecsesebb műkincse. Rendkívüli értéket képvisel, évszázadokon át üldözték, és már a kinyomtatás pillanatában sem kapta meg a Habsburg császártól a királyi cenzúra engedélyét. Megszületésekor a fordítók, de különösen a nyomdász Mantskovit Bálint sokat kockáztatott: engedély nélkül Bibliát kinyomtatni,akár börtönt és vagyonelkobzást is vonhatott volna maga után. Ráadásul egy korabeli vizsolyi tiszttartó Tippán János fel is jelentette a nyomda működését a királynál.
Rákóczi György fejedelem Vizsolyi Bibliáját hadjárataira is magával vitte, hogy erőt merítsen Isten igéjéből a halálos veszedelemben. Károlyi Gáspár hagyatéki anyagában örököseinek szánt legbecsesebb örökség, melyet pontosan számba vettek. Gyülekezetek, főúri családok, kollégiumok és nagykönyvtárak féltve őrzött kincse, melyet azóta is reformációs kiállítások egyik reneszánsz ékköveként mutatnak be. Gyülekezetünk számára Isten kegyelmének
egyik jele, mely Abaúji településünk számára egy csapásra elhozta az országos, sőt nemzetközi (!) hírnevet. Azóta kétszer is betörtek vizsolyi templomunkba (1991 és 2002-ben) hogy elrabolják a Szentírást, a szent helyről. Gyülekezetünk fontosnak tartja, hogy az Árpád- kori templomban ez az ősi bibliakiadás történelmi híradást adjon korunk gyermekének, arról az isten kegyelemről, mely érthető és megismerhető mindenki számára. Úgy hívják: Jézus Krisztus.
Hungarikum
A Vizsolyi Biblia 2015. január 29-e óta, a hungarikum törvény védelme alá helyezett minősített érték, a magyar kultúra csúcsteljesítménye, a fordítói, szöveg-gondozói és kiadói (nyomtatási) munkák egyedülálló hatástörténete okán. Kulturális örökség szakterületi kategóriában, a magyar protestantizmus egyetlen hungarikuma, mely a magyar nyelviség, nemzeti identitás és reformációs kegyesség hitéleti gyümölcse. Értékvilága, Károlyi Gáspár nyelvezete, Szenci-Molnár Albert nyelvi- szöveggondozása és nyelvművelő munkássága,
a nyomtatott mű formai díszei magyarságunk közösségélményének egyik legszebb tárgyiasult forrásává teszik. Mindemellett attól olyan különleges ez az érték, hogy ez a keresztény hit Szentírása, Krisztus Urunkról szóló sok évezredes tanúvallomás, az élő Isten, a Szentháromság Úristen eleven igéje, tehát élő és egyetemes érték. Történelmi fellelhetősége, a vizsolyi református templom és a templomkertben létrehozott Vizsolyi Biblia Látogatóközpont kiállító terei. Örökséggondozó közössége, a vizsolyi református gyülekezet.
Képek a Bibliáról
A fordító és a nyomdászmester vallomása
”…szabad mindenkinek az Isten házába ajándékot vinni; egyebek vigyenek aranyat, ezüstöt, drágaköveket, én azt viszem, amit vihetek, tudniillik magyar nyelven az egész Bibliát.”
Így ír visszaemlékezésében Károlyi Gáspár, magyar Bibliafordítónk. E kiemelkedő munkájának célja az volt, hogy minden magyar ember megértse Isten igéjét és magyar nyelven, igei módon szólíthassa meg Őt imáiban. Maga a fordító Nagykárolyban született (innen a vezetéknév is) később Brassóban, Wittenbergben tanult, majd Göncre került ahol a Kassavölgyi, majd az Abaúji, ezek után pedig Abaúj-Tornai egyházmegye seniora lett. Itt kezdte meg a fordító munkát az 1570-es évek elején. Több fordító társa volt, de az első magyar nyelvű teljes fordítást ő gondozta, szerkesztette és sajtó alá rendezte.
A fordítás kéziratait Göncről Vizsolyba, egyik fő segédje Szenczi Molnár Albert hordta át, hol gyalogszerrel, hol lovas kocsin. A nyomdászmester, Mantskovit Bálint 1588 második felében költözött Galgócról Vizsolyba, a nyomdájával együtt. Vizsolyra több szempont miatt esett a választás. Egyrészt közel volt Gönchöz, másrészt pedig félreeső és biztonságos helyen volt a nyugodt környezetet igénylő munkához, mely az akkori három részre szakadt ország háborús időszakaiban különösen is fontos volt. A biztonságos munkát még az is elősegítette, hogy akkoriban Vizsoly birtokosa Rákóczi Zsigmond fejedelem volt, aki elhivatottsággal támogatta ezt a munkát. A nyomtatáshoz négy sajtógépet használtak. Ennek egyik korhű másolata ma is megtalálható nyomdatörténeti múzeumunkban. A Vizsolyi Biblia elkészítéséhez
szükséges papírt Lengyelországból hozták, amiért jó minőségű Tokaj-hegyaljai borral fizettek. Másfél év alatt 800 példányt nyomtattak belőle, ebből 57 darab maradt fent világszerte. Egy Vizsolyi Biblia 6 kg és 2.412 oldalt tartalmaz. A nagy munka 1589. február 18-án kezdődött és 1590 július 20-án fejeződött be. Ezt bizonyítva hirdeti a Vizsolyi Biblia utolsó lapja, melyen nyelvtani pontossággal ez áll:
„Visolban kezdettetett böyt elsőszombaton, az az 18. napián böyt elő hauának 1589. esztendőben. Es el vegeztetett Istennec kegyelmességéből, 20 napián szent Iacab hauának, Christus Wrunk születése után ennyi esztendőben 1590. Kiből diczértesséc az Wrunk áldandó szent Neue mind öröckön öröcké, Amen.”
Kapcsolat
Vizsolyi Református Egyházközség
3888 Vizsoly, Szent János u. 123.
Email: vizsolyibiblia@gmail.com
Fax: (46) 587 512
Gyülekezeti életünk számlaszáma: 54600140-10022764
IBAN szám: HU86 5460 0140 1002 2764 0000 0000
Telefonszámainkat mobilon érintéssel hívhatja!
Kövessen minket közösségi oldalunkon is:
Fb.com/VizsolyReformatusTemplom/
Küldje el kérdését, üzenetét!
Vizsolyi Református Egyházközség
3888 Vizsoly, Szent János u. 123.
Email: vizsolyibiblia@gmail.com
Fax: (46) 587 512
Gyülekezeti életünk számlaszáma: 54600140-10022764
IBAN szám: HU86 5460 0140 1002 2764 0000 0000
Telefonszámainkat mobilon érintéssel hívhatja!
Kövessen minket közösségi oldalunkon is:
Fb.com/VizsolyReformatusTemplom/