Vizsolyi Biblia: Az elnöki kiadás 2020.
A Vizsolyi Biblia, melyet Károli-bibliaként is számon tartunk 2015-óta Hungarikum, a legmagasabb kulturális örökségi besorolást nyerte el a hazai értéktárban. Károli (vagy Károlyi – mindkét változat helyes!) Gáspár első teljes magyar nyelvű bibliafordítása mértékadó fordítást és liturgikus nyelvezetet teremtett Magyarország protestáns felekezetei körében, bibliafordítása egyeduralkodó volt az 1975-ös modern kori protestáns bibliafordításokig. Mai napig a legelterjedtebb szentírási szövegváltozat, melynek fordítói munkája életre hívta az első magyar nyelvművelő-tudós mozgalmat, és édes anyanyelvünk megújulását.
Feledhetetlen bibliakiadásról van szó, mivel rendkívüli az egyházi és kulturális hatástörténete, és annak nyomdászattörténeti jelentősége is. A 16. sz-i kézisajtós reneszánsz könyvnyomtatás legnagyobb teljesítménye született meg Vizsolyban Mantskovit Bálint keze alatt: reneszánsz díszítései, a könyvtest tekintélyes mérete, a nyomtatás volumene és időbeli gyorsasága korabeli világrekordnak számított. Nem is csoda, hogy Vizsolyi Bibliánk, mint feledhetetlen műalkotás, mint nyelvművelő és tudományos mérföldkő, és mint egyházi szolgálatunk fundamentális alkotása is belekerült nemzeti történelmünkbe! Ezért is születik meg időről-időre reprint kiadás formájában is.
2020-ban a korábbi reprint bibliakiadásokhoz képest minőségi szintet léptünk gyülekezetünkben. Változott a kiadás eszmeisége és ethosza, és javítottunk a könyvészeti paramétereken. Kiadásunk mostani alapja saját gyülekezeti példányunk, valamint hogy a kiadó szerv, a történelmi emlékhelyen szolgáló református közösség lett, melyet korábbi Köztársasági Elnökünk Schmitt Pál és kedves felesége Schmittné Makray Katalin támogatott mecénásként és fővédnökként. Az új alaptörvényünket is jegyző Köztársasági Elnökünk személyes jószolgálati szerepvállalása segít kifejezni nemzeti bibliafordításunk történelmi jelentőségét, mint ahogy egykor is az első kiadás Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelmünk támogatásával születhetett meg.
Könyvészetileg a Sárospataki Református Kollégiumban működő református Hernád Kiadónk igazgatója és egyben gyülekezetünk presbitere Asztalos József gondozta a köteteket. A borító elegáns barna műbőrkötésébe dombornyomással jelenítettük meg a Vizsolyi Biblia címlapján szereplő nemzeti címerünket, griffmadarak által közrefogva. A Biblia felirat aranyozott betűkkel jelenik meg a borítón. A papír anyaga is különleges: modern környezetvédelmi szempontoknak megfelelő, körforgásos gazdaságból származó, német gyárban készített visszaforgatott ofszet papírt használtunk antikolt alányomással. Az előzék egy különleges strukturált Munken 120g nevű papírból készült alányomással. A kemény karton könyvtokot a Vizsolyi Biblia Emlékhely festett kazettás díszítőornamentikája, valamint egy Károlyi Gáspárt, a nyomdaműhelyt és a vizsolyi templom szépségét megjelenítő montázs szerű linómetszett grafika díszíti. Kiadásunk történetét bemutató kísérőfüzet került a könyvtokba művelődéstörténeti mellékletként. Bibliánk megvásárlásával támogatni tudja reformációs zarándokhelyszínünkön emlékhelyünk fejlesztését, templomunk és gyülekezetünk fenntartását.
A „bibliás gyülekezet hozzájárulása” a Vizsolyi Biblia elnöki kiadásához
A „hozzájárulás” kifejezése több szempontból is elgondolkodtató a Vizsolyi Református Egyházközség részéről, aminek egyháztörténeti és művelődéstörténeti okai vannak. A Vizsolyi Biblia, mint első teljes magyar nyelvű bibliafordításunk kiadási helyszín szerinti pontos megnevezése, a kiadás helyszínét Vizsolyt, és annak történelmi, reformátori gyülekezetét, az „Ige egyházát”, vagyis református gyülekezetünket tette híressé, látta el örökségvédelmi feladatokkal és árnyalta szolgálatait bibliamissziós és kulturprotestáns küldetéssel. Szolgálatunk ilyen jellegű kiéleződése, még inkább próbára teszi az ige iránti hűségünket: A Szentírást megismerni és megismertetni, annak csodás születéstörténetén keresztül, Isten nagyságát és irgalmát hirdetni, valamint mindenekelőtt azt olvasni, magyarázni, emberek kezébe adni és szövegéből a Szentlélek által Isten szavát, annak krisztusi kegyelmes hangját kihallani: itt Vizsolyban, a Biblia falujában százszoros kötelességünk.
A hozzájárulás kifejezése pont ezért fontos és megvizsgálandó esetünkben. Hiszen nem sok alázatra vallana, ha azt úgy értelmeznénk, hogy mi valamivel hozzá tudnánk még ehhez a nagy hatású Szentírás kiadáshoz járulni a hozzátétel jelentéskörében. Mit is tehetne egy ilyen kicsiny, sok értelemben elesett, bizonyságtételéért és megmaradásáért küzdő gyülekezeti közösség a magyar történelem legnagyobb hatású, legfontosabb nyelveseményt magába sűrítő, egyházunkat és kereszténységünket is alapvetően formáló bibliakiadáshoz, mely egyben a magyar könyvészet mesterműve: egy reneszánsz műkincs, ami a magyar nemzet nyelvművelő és könyvészeti csúcsteljesítményeként is, 2015. óta HUNGARIKUM. Vagyis ennek a bibliakiadásnak csupán az emberi/szakmai momentumai is református népünk történelmi csúcsteljesítménye. Nos, ehhez sokat hozzátenni nem tudunk, csak hálás szívvel megköszönni az ige Urának, az élő Igének, hogy ebben a kincses örökségben feladatot bízott ránk,
és méltán érezhetjük egész bibliaolvasó népünkkel együtt sajátunknak azt, mert az Ő bensőséges, vizsolyi reformátusokat is szólító hangját halljuk ki belőle. Talán ezért is jönnek oly sokan minden esztendőben az eredeti történelmi helyszínre, a csoda szép vizsolyi gótikus templomba, megnézni, megérezni, felfedezni ezt a kincset. Pedig más nagykönyvtárak, gyűjtemények, gyülekezetek is rendelkeznek Vizsolyi Bibliával, de nekünk – a reformáció vizsolyi gyermekeinek – különleges közünk van Isten eme ajándékához. Érdekes módon talán éppen ezért, e „hozzájárulási mozzanat” mégis fontos, spirituális és legitimációs momentuma volt az eddigi Vizsolyi Biblia hasonmás kiadásoknak. Ugyanis minden eddigi hasonmás kiadásnál, valamilyen módon megjelent a közvélemény előtt hogy a vizsolyi templom, a történelmi őrhely, és a vizsolyi reformátusság, a történelmi őrálló közösség, a maga kötődését, hozzátartozását, lelki értelembe vett gazda szerepét hitvalló módon kinyilvánítsa az ilyen ügyekben.
Az eddigi legfontosabb ilyen típusú kiadás, még a Kádár rendszer kultúr-politikájának egyik érdekes színfoltja, az 1981-es Helikon Kiadó féle kiadás, melyet a legnagyobb hozzáértéssel és kiemelkedő minőséggel végzett el a magyar állam (Szántó Tibor!), s melynek ünnepélyes bemutatóját, díszes keretek között a vizsolyi Árpád-kori református templomban tartotta, a vizsolyi gyülekezet jelenlétében. A Magtár Művészeti Alapítvány 2006-os kiadása (Nagy Kálmán), számunkra már egyenesen fokozta is az izgalmakat: ugyanis itt már gyülekezetünk tulajdonosi hozzájárulása, jogi támogatása és egyfajta jogtulajdonosi szerep is megjelent, különféle legális megállapodások formájában. A gyülekezet „hozzájárulása” itt már engedélyezési, hírnév és névhasználati, forgalmazási és egyéb jogügyleti kategóriákat is érintett. Hiszen itt egyenesen a Vizsolyi Biblia vizsolyi példányának hasonmáskiadásáról volt szó, partnerségben a Tiszáninneni- és a Dunamelléki Református Egyházkerületekkel és az Országos Széchenyi Könyvtárral. Bár könyvészetileg nem ez a hasonmáskiadás a legmagasabb minőségű, de elérte célját: egy valós könyvpiaci kereslet kielégítésére szolgált, elérhető áron, mivel akkor is és azóta is Istent szerető emberek és gyülekezeti közösségek ilyen reprezentatív kiadások ünnepi ajándékozásával, vagy templomokban való kihelyezésével szeretnék szeretetüket, ragaszkodásukat és hitüket megmutatni. A vallástétel cselekvő aktusa is lehet egy ilyen kötet méltó és megfelelő alkalmon való felmutatása.
A jelenleg születő hasonmáskiadásunk azonban eltér a Helikon Kiadó és a Magtár Művészeti Alapítvány célkitűzéseitől. Nem annyira a Károli-féle fordítási szöveg aktualizálását célozza, ugyanis ezt újonnan revideált szöveggondozással a Harmat és a Veritas Kiadó 2012-es kiadásaként mostanság megjelent: életvitel szerű használatra, már magyarázatos formában is, többféle stílusú kötésben. Az 1908-as szövegrevízió eredményei pedig jól ellátottnak tekinthető: szinte minden igényt kielégítő, sokféle kötésben és nyomtatási méretben olcsón megkapható utánnyomások.
Az eredetileg elkészített (tehát VALÓBAN Károli-féle!) fordítási szöveg értéke és tipográfiai varázsa, azonban csak a hasonmáskiadások során ízlelhetők meg. A most születő hasonmáskiadás érdemei azonban még az eddigieken is túlmutatnak: a Történelmi Emlékhely minősített ethoszát hordozó, éppen ezért zarándokaink által rendszeresen keresett és ünnepi élményt nyújtó, közösségi értéket teremtő kiadásról van szó jelenleg! Vagyis az eredeti 1590-es vizsolyi bibliakiadás műkincs jellegét, nemzetformáló és egyházépítő hatástörténetét, sőt Károlyi Gáspár szellemi örökségének fénylő arcvonásait tükröző példányokat tart kezében az olvasó. Mindezt hozzáférhető-elérhető vételáron, mondhatni puritán köntösben, rendkívül takarékos költségvetéssel megvalósítva, gyülekezetünk értékteremtő munkájaként. E kiadás nagyszívű mecénás támogatói Schmitt Pál alkotmányozó köztársasági elnökünk és kedves felesége Schmittné Makray Katalin elnök asszony, akik jószolgálati követekként munkálkodnak református közösségünk és még sok más értékes közösség megmentésén és megerősítésén szerte a Kárpát-medencében.
Mihez lehet tehát vizsolyi református gyülekezetként még hozzájárulni, mit tudunk mi bármihez is hozzátenni?- tehetnénk fel a kérdést. Hiszen a Szentíráshoz nem lehet, nem szabad tartalmilag hozzátenni (Jel 22,18)! De formailag sincsenek nagy érdemeink. Azonban a Szentírás és annak történelmi szerepe, édes anyanyelvünk-, nemzeti identitásunk és anyanyelvi istentiszteleteink, igehirdetéseink terén viszont folyamatos a szolgálatunk és ez alázatra, sőt hűségre sarkallnak bennünket. Hiszen a történelmi csoda, hogy ez itt nálunk Vizsolyban, és velünk reformátusokkal ment végbe, nem a mi érdemünk, nem a mi teljesítményünk, hanem Isten kegyelmi ajándéka. Maradandó érdemeiért köszönet illeti dr. Dienes Dénes professzort, a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek főigazgatóját és Asztalos József (a tiszáninneni HERNÁD KIADÓ vezetője!) urat, akik a tudományos szellemi minőség, és a „megfelelő könyvészeti ruházat” felelősségét hordozták. A XVI. századi korhű hangulat, ami e díszes facsimile kiadás élményéből fakad, a Tiszáninneni Református Egyházkerület Hernád Kiadójának és könyvkultúrájának köszönhető, amit ma már egyre több gyűjteményi és egyházi kiadványban, mint a Sárospataki Református Kollégium szellemi és esztétikai minőségeként tartanak számon hazánkban.
A „varázslatos könyvélmény” ugyanakkor nemcsak otthonainkban fellapozva érezhető a Vizsolyi Bibliából. A hely szellemének (genius loci) megélése és ennek múzeumpedagógiai ismertetése továbbra is ránk, a helyi őrálló közösségre ró fontos feladatokat: az örökség gondozása, fenntartása, „műszaki” állapotának védelme, jogvédelme, valamint rendezvények, tudományos konferenciák, ünnepségek szervezése, az identitás helyben történő fenntartása és éltetése nem kis szolgálat és missziós küldetés is egyben. Nem lebecsülendő, hát semmilyen szempontból hangsúlyozni, hogy egyházunk építésére, közösségünk erősítésére, mint KÖZÖSSÉGI KIADÁS születik meg a Vizsolyi Biblia e legújabb „ELNÖKINEK” nevezett hasonmás kiadása.
Ennek pedig egyházi fővédnöke Csomós József püspök úr, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke, aki szolgálatával és támogató szeretetével gyülekezetünk és a tágabb református közösségünk kegyességét és istenfélelmét mélyíti el. Az ige terjesztése és annak Károlyi Gáspár szerinti szöveghűsége
kap érvényt és erős közösségi élményt Csomós József püspök úr támogató szeretetével, aki nem csupán főpásztori felelősséggel éli meg ennek egyházi küldetését, de gönci lelkipásztorként és Károlyi Gáspár hivatalbeli utódjaként ennek gyülekezeti- és közösségmegtartó erejét is primer módon megéli. Ezért kiemelten köszönjük neki is támogatását gyülekezetünk közössége nevében.
A hozzájárulás szavunk –latinosan: contributio – eredeti jelentése hadisarc, hadiadó, vagyis adó típusú „anyagi hozzájárulást” jelent. Kötelezettséget. Mi, vizsolyi reformátusok a magunk szolgálatával most kötelezettséget teljesítünk, mert hálát érzünk. Nem dölyfösen hozzátenni-hozzátoldani akarunk, hanem alázatosan megköszönni életünk Urának, Krisztusnak, hogy Mennyei Atyánk megmentő szeretetét és az örök életet számunkra is elhozta, azt megértette, anyanyelvünkön is világossá tette. Vizsolyban, 1590-ben.
Vizsolyban, 2020. feb. 18. ünnepén
Kovács Zsolt Levente vizsolyi református lelkipásztor
