Gyülekezetünk
Gyülekezetünk hitvallása: Vizsoly a Református Betlehem
„Te pedig, efratai Betlehem, bár a legkisebb vagy Júda nemzettségei között, mégis belőled származik az, aki uralkodni fog Izraelen.” Mik 5,1
Az idézett mikeási prófécia egy kicsiny, jelentéktelen településnek a sorsáról beszél évszázadokkal Jézus Krisztus születési ideje előtt. Ez egy marginális, perifériára szorult, mondhatni: „Isten háta mögtti helynek” szánt vígasztaló igéret. Arról szól, hogy Isten tervei, értékrendje, gyakran szembe megy az aktuális világi trendekkel. Ő értéknek tartja azokat a helyeket, vidékeket, kis községeket, vagy éppen lenézett emberi sorsokat, amiket a sikeresek, hatalmasak és erősek már leírtak. Isten a kicsinyeket is számon tartja. Sőt a Nagy Király belőle származik majd! Fontosságuk nem emberi megítéléseken, hanem Isten kegyelmi döntésein alapszik.
Az efratai Betlehem, izrael legnagyobb történelmi királyának Dávidnak lett a szülőhelye, majd egy évezreddel később, Dávid sajrának, a messiás királynak, Isten testet öltött Igéjének (Jn 1,1), Jézus Krisztusnak a születési helye lett. Bár kis falu volt Jézus idejében, Isten tervei e kicsiny emberi kereteket szétfeszítették és felülírták. A betlehemi mezőn lakó pásztorok láthatták a mennyei világ örömét, az angyalok dicsőítő kórusát (Lk 2,8); Betlehem fölött állapodott meg a csillag, mely távoli vidékek napkeleti bölcseit vezérelte, hogy a világ megváltója előtt hódoljanak (Mt 2).
Krisztus Urunk első mártírjai, Heródes király gyilkos indulatainak áldozatai is a „betlehemi aprószentek” lettek (Mt 2). Betlehem bár kicsiny és jelentéktelen hely volt, Isten akaratából lett a kereszténység különleges helyszíne. Bár sosem lett olyan fontos keresztény helyszín, mint Jeruzsálem, vagy Róma, jelentősége mégis egészen páratlan lett! Itt látható ma a legrégebbi keresztény székesegyház a világon, mely oltalmat nyújt a születés helyének, a barlang-istállónak. Erről a helyről emlékezik meg a keresztény világ minden karácsonykor. És nem utolsó sorban ez a település nőtte ki magát egy olyan fontos zarándokhelyszínné a Szent Földön, mely a maga százezer lakosával, ma már a palesztin állam legfontosabb és legnépesebb települése is egyben. Egy sorstalansággal küzdő nép életében a reménység szigete, a „kenyér-háza”. Mit jelent Vizsoly, mint „Református Betlehem”? Elsősorban arra utal, ami a reformáció egyik legdöntőbb eseménye, hogy mindenfelé a világon megerősödik a nemzeti nyelvű keresztény hitélet, megszületnek a Szentírás nemzeti nyelvű fordításai. Krisztust a saját nyelvünkön ismerhetjük meg! Ebből tudott hatalmas erővel fejlődni sok európai nemzet kultúrája,
Vizsoly, 2013.07.29. Kovács Zsolt Levente vizsolyi lelkipásztor
tudománya, irodalmi nyelve. Ez az esemény nekünk magyaroknak a Vizsolyi Bibliához, és Vizsolyhoz kötődik. Ez, nekünk itt Abaújban, a Zempléni hegyek mögé rejtve, kis falusi életünkben egy különleges élményt ajándékoz.Mert mi nem vagyunk fontosak, nem vagyunk erősek, nem vagyunk tehetősek. De számunkra Isten különleges kegyelme, hogy az ige, Isten kijelentésének dokumentuma, az első teljes, magyar nyelvű Szentírás itt látott napvilágot 1590-ben. Isten különleges döntései köteleznek minket különleges helytállásra. Hogy legyünk terjesztői az igének, őrállói – trianoni határokat is felülírva – a magyar nyelvnek, hitéleti kultúránknak, bátorítói és ösztönzői nemzeti identitásunknak. A kicsiny lét, Isten tenyerén, gyakran nagy dolgokra sarkall. Ez lehet ma is Vizsoly hiteles, református üzenete. Nem szükséges nagynak lenni. Nagy és hatalmas az Isten, aki bennünket „kicsinyeit” is tud nagy dolgokban használni. Debrecen, a kálvinista Róma: a legnagyobb református püspökség székhelye. Budapest: a nemzet fővárosa, a református zsinat székhelye. Vizsoly a „református Betlehem”, a magyar Biblia bölcsője: reméljük sokak lelki-éhsége számára lehetünk a „Kenyér”–háza.
Gyülekezet-történeti áttekintés: Communio Sanctorum Wysoliensis
Ezen számvetés, kísérletet tesz annak megértésére, hogy a Vizsolyi Református Anyaegyház, mint keresztény gyülekezet, miként is lehet Istennek egyháza, mi módon volt egykor katolikus és milyen értelemben tekinthetjük ma is katolikusnak, azaz a Megváltó Fiú Úristen, Jézus Krisztus egyetemes, szent és misszióba elküldött-apostoli egyházának. Ezen memorandum tanúskodik Vizsoly község és hajdani mezőváros (1454-tól) keresztény népének és egyházi szolgálatának jogfolytonosságáról egészen a kereszténység felvételétől, napjainkig. A Vizsolyi Református Egyház, mint nemes Ecclaesia Reformata Helvetica Wysoliensis, az eredeti középkori egyetemes (Catolica) anyaszentegyház (ecclesia) jogfolytonos utódja és örököse, melynek e helyen való alapítása a kereszténység felvételéhez (A.D.1000.)kapcsolódik, amely még a nagy Kelet-Nyugati egyházszakadás előtti időkben történt (a nagy skizma 1054.-ben történt).
Ennek az egyetemes középkori keresztény anyaegyháznak a megújítását a középkori reformzsinatok kudarcait követően, radikális hitbeli, erkölcsi, és szervezeti reformok révén az evangéliumra és kegyelem tanra koncentrálva Luther Márton 1517. okt. 31.-ben indította el Wittenbergben. Abaúj-Zempléni térségünkben pedig már az 1540-es években lutheri hitelvek szerint zajlottak ezek az egyházi életet megújító reformtörekvések, aminek jelentős mérföldköve a Kopácsi István által elnökölt 1545-ös Erdődi Zsinat. Ezt vidékünk lutheránus főurai a Perényiek és Alaghyak érvényesítették.
Ezt követően hazánkban, az 1560-as években Kálvin János genfi reformátor tanítása szerint az egyházi hitelvek reformfolyamatai a teljes szentírási kijelentés alapján tovább folytatódtak , annak érdekében, hogy a keresztény ősegyház eredeti hite és működése állhasson helyre. Ekkor érkezett térségünkbe hazánk egyik legjelentősebb reformátori-lelkésze Károli (vagy Károlyi ) Gáspár, aki 1563-tól gönci lelkész, majd esperes és bibliafordító tudós teológus, aki a szentháromság tagadókkal szemben megerősítette a Kassa-völ-
gyén (ma Hernád-völgyén) a biblikus tanfegyelmet és előmozdította a kálvini hitelvek szerinti, reformált úrvacsoratant és keresztény egyházi életet, melynek jelentős eseménye volt az általa elnökölt 1566-os Gönci Zsinat. Ebben a törekvésében a Mágócsyak és később a Rákócziak is kegyúrként támogatták birtokaikon, így Vizsolyban is, és országosan is megerősödött a svájci/helvét típusú reformáció. Ezt összegzi, hogy 1567-ben a Debreceni Zsinaton elfogadták a II. Helvét Hitvallást, amely átfogó, országos érvényű keresztény
tanításbeli formulát nyújtott a református lelkészi karnak és gyülekezeteknek.
Ekkortól beszélünk a hazai keresztény egyház református felekezeti formájáról, melynek vizsolyi elfogadása legkésőbb 1575-ben ment végbe, amikor a birtokos Mágócsy-család kálvinista lelkészt, Czeglédi Jánost, a Forgách-család korábbi nagyidai udvari lelkészét hívta meg a vizsolyi prédikálószék szolgálatára. Ekkortól kezdve mindmáig református lelkészek nemzedékei váltották egymást a szentírás tanulmányozásában, az evangélium igei hirdetésében, és a vizsolyi közösség keresztény katechézisében. A vizsolyi ev. ref. eklézsia iskolát is tartott fenn, és ennek tanítóját is ellátta a lelkész mellett (a tanító korabeli megnevezése: rektor), valamint rövid ideig, átmenetileg befogadta 1671-ben a Sárospatakról elmenekülő Református Kollégium közösségét, akik Vizsolyból Göncre, majd Gyulafehérvárra menekültek tovább Báthori Zsófia türelmetlen rekatolizációs politikája elől.
Valljuk, hogy az igaz Keresztény Anyaszentegyház, nem más, mint Jézus Krisztus követőinek közössége és az Ő megváltott tulajdona, és a Háromság-Egy szent Istennek földi történelemben útonjáró szövetséges népe. Az egyház egyszersmind a mi földi megítélésünk szerint láthatatlan – Communio Sanctorum, másrészt mégis van földi jelenléte és megtestesülése (Kihívottak közössége- Ecclaesia). A hitfelekezetek gyakran közösen, térben és történelmi időben összetartózó és meghatározott módon foglalják össze hitvallási szimbólumukat-hitformulájukat, így egyházi életük sajátos konfesszionális formulát, egyedi jegyekkel rendelkező hívő életformát és tradíciókat, vagyis viselkedési-kegyességi kultúrát is kialakít. Ehhez autentikus ünnepeket és ünneplési formákat, sőt szent művészeteket is létrehoznak a közös hit gyümölcseként. A sajátosságainkat megismerve és megélve, szintén valljuk, hogy Jézus Krisztusnak „más juhai” is vannak, így a keresztény felekezetek közötti párbeszédet és szeretetben megélt türelmet, valamint az ökumenikus egységtő-
rekvéseket – pl. a közös szeretetszolgálatban – rendkívül fontosnak tekintjük, annak érdekében, hogy meglássa a világ, hogy Jézus Krisztus tanítványai vagyunk mind.
Közösségünk Isten jelenlétének erejét és áldásait tapasztalja meg az Ő szavának, a Szentírásnak a Lélek által ihletett olvasásában és értelmezésében, melyből életvezetést és bölcsességet nyerünk mind evilági, mind az örökkévaló életünkre nézve. Istennel való személyes lelki kapcsolatunk és minden válaszunk vagy imádságunk a hála gyümölcseként az igeértésünkből fakad, mivel Isten megelőző szavára és tettére tudunk rezonálni, amiben személyes döntésünk és felelősségünk is szerepet kap. Egyházunk a Bibliából értette meg azt is, hogy ősegyházi minta szerint biblikus tisztségek segíthetik önfenntartását, amikor is az istentiszteletről és más szolgálatokról gondoskodni kell. Így önmaga kormányzásában a „vének”-„presbiterek” (görög kifejezés) tanácsának kell felelős módon (sáfárság) vezetési szerepet vállalnia, melynek elöljárója és tagja a lelkipásztor is, mint olyan lelki vezető, aki Isten igéjének szolgája (Verbi divini minister) és hírnöke (itt értendő az egyház apostoli jelzője -apostolság- mint elküldött hírnök).
Erre a Rákóczi-szabadságharc elvesztése után fellángoló felekezeti türelmetlenség, az ellenreformáció és III. Károly királyunk abszolutista politikája kényszerítette rá a protestáns felekezeteket, hogy pl. főgondnokokat, vagy a lutheránusoknál főfelügyelőket válasszanak az egyházi köztestületek vezetőinek, akiknek kötelessége a Habsburg uralkodói kormányzat politikája közepette is oltalmaznia a protestáns felekezetek szabad vallásgyakorlási jogát. Ezt zempléni térségünkben, a hegyaljai Bodrogkeresztúri Konventen érvényesítették református őseink 1734-ben, amikor is világi főgondnokokat választottak, és az egyház önigazgatásába, egyházi ügyek intézésébe laikus-világi származású tekintélyes személyeket tettek illetékessé. Az Erdélyben szolgáló szászvárosi lelkipásztor, Nádudvari Péter már 1726-tól kezdve képviselte a presbitériumok felállítását minden gyülekezetben, ami alulról jövő törekvésként jutott végül érvényre az 1791-es Budai Zsinat döntéseiben is. Így a korábbi gyülekezeti életet támogató és meghatározó patrónusok/kegyúri családok immár az egyház szervezetébe belépve, tisztségviselőként, és más presbiter hívekkel kiegészülve együtt viselték a gyülekezeti élet fenntartásának felelősségét, a döntéshozatal autonóm hatáskörét. Egyházunk presbiteri működése így elősegítette a hitközösségekben a szervezeti keretek polgárias-városias testületi modelljének terjedését, a tisztviselők választása, vagy a szavazásos-döntéshozatal révén a demokratikus igények fejlődését.
A vizsolyi ev. ref. anyaegyház, státuszában az 1540-es évektől változatlanul, mint anyaegyház szerepel, vagyis a hívek egyházi adójából és a javadalmas jószágok járandóságaiból többnyire képes volt lelkészt fenntartani, így a településen történő hitélet elevenségét évszázadokon keresztül megőrizni. Ez a fenntartóképesség a falu rekatolizációja és más vallású betelepülések miatt a 19. sz. folyamán folyamatosan romlott, és a 20. sz. során pedig többször is egzisztenciális krízisbe esett. Előfordult, hogy több lelkész család is megélhetési okokból távozott el nagyobb gyülekezetbe. Jellemző, hogy a 19. sz. második felétől betelepülő zsidóság, folyamatosan bővítette hitéleti tevékenységét, így a saját temető mellé később zsinagógát is építettek, azonban lélekszámuk mértéke saját iskola („jesiva”) építését sosem tette lehetővé. Így őket a református gyülekezet iskolája fogadta be, tehát az izraelita vallású és református vallású gyerekek generációkon keresztül, egészen a vészkorszakig együtt nevelkedtek. Nem kétséges, hogy Vizsolyban a felekezetek békés és türelmes együttélését is szolgálták a vallási közösségek közötti, ilyen mértékű együttműködések. Legnevezetesebb vizsolyi zsidó növendéke a református iskolánknak az 1868.-ban született Auerbach (később Ács) Lipót, aki képzőművész, néprajztudós, és a Szekszárdi „Munkás” Gimnázium egyik alapító pedagógusa és vezetője volt, aki 1946-ban halt meg és Budapesten vészelte túl a vészkorszakot.
Valljuk, hogy egyházi szolgálatunknak bizonyos ismertetőjegyei kell, hogy legyenek, mert ahol Jézus Krisztus uralkodik, ott Isten igéjét hamisítatlanul és bátran hirdetik, az úrvacsorát és keresztséget mint szentségeket Jézus Krisztus nevében gyakorolják, sőt „ékes és szép rendben” ügyelnek az egyház hiteles életrendjére, VALAMINT TAGJAINAK ERKÖLCSI FEGYELMÉRE, TOVÁBBÁ MISSZIÓJÁNAK LÉNYEGI ELEME AZ IRGALMASSÁG GYAKORLÁSA ÉS AZ ALAMIZSNÁLKODÁS.
Gyülekezet-történeti áttekintés megtekintése pdf dokumentumként:
Ismerje meg közösségünk kiemelkedő tagjait!
Kovács Zsolt Levente
Református lelkipásztor
2011-óta óta szolgálom az Urat a vizsolyi gyülekezet pásztoraként. Az ige egyházában, református anyaszentegyházunkban különleges élményt jelent igehirdetőnek, pásztornak lenni a Biblia falujában. Felemelő és ugyanakkor kihívásokkal teljes élmény egy történelmileg nehéz sorsú és létszámában is kicsiny közösség lelkészeként az Urat szolgálni. Mindezeket megértve és megélve hittel valljuk, hogy a kicsi gyülekezet is az Úr gyülekezete, semmilyen minőségi, vagy teológiai különbségtétel nem lehetséges, sőt Vizsolyban pont azt éljük át, hogy egy kicsi gyülekezet is lehet nagy kegyelem, nagy ajándékok, és világhírű kincsek birtokosa. Mindez nagy elhívással, komoly küldetéssel ezerféle missziós lehetőséggel megáldva. Gedeoni hasonlattal élve: a kicsiny seregen lehet igazán naggyá az Isten áldása. Imádságunk és igyekezetünk ebben kér kegyelmet és segedelmet a Szentháromság Úristentől: vezesse életünket, őrizze lépteinket ugyanazzal az irgalmas hatalommal, ahogyan a fővárosban is megáldotta korábbi életutunkat. Szolgálatomat hitoktató és gyógypedagógus feleségem segíti, miközben négy gyönyörű gyermekünket is neveli. Szolgálatunk bátorító, beiktatási vezérigéje: „Végezd az evangélista munkáját, és töltsd be szolgálatodat.” 2Tim 4,5
Névjegy és ami abból kimaradt – Bemutatkozás a Reformátusok Lapja 2022. ápr. 17-i számában.
“Hogyan találtad meg Jézust?”
“Egyáltalán nem volt magától értetődő! Nem születtem hívő családba, de még csak igazi „templomosba” sem Tiszafüreden, ahol felnőttem. Ma már közhely, hogy a kunságot irgalmatlan egyházellenes nyomás alá helyezték a kommunizmus évtizedeiben, és ami egyházi munka felett másutt, pl. nagyvárosokban „elnéztek”, azt a kunságon nem. A téeszesítés is erőszakosabb volt, illetve a munkahelyi érvényesülésben is kiemelt szempont volt a templomtól való távolmaradás.”
A teljes bemutatkozási anyagot a pdf dokumentumban olvashatja el:
Király Lászlóné (Gizike)
gondnok
Királyné Gizike gondnok asszony régi szolgáló tagja közösségünknek. Korábbi lelkipásztorok szolgálati ideje óta is fáradhatatlanul részt vesz gyülekezetünk életében és szolgálataiban. Már a kilencvenes évek bibliai táboroztatásában éppúgy részt vett, mint az elmúlt évek folyamán a különféle ünnepségek, rendezvények és kirándulások szervezésében, vagy nyugdíjas időszaka óta a zarándok-látogatók fogadásában és vendéglátásában. Élete és szolgálata korláti református családból indult és házassága révén érkezett Vizsolyba,református gyülekezetünkbe. Életére Isten áldását kérjük az ő igéjével:
“Szolgáljatok az Úrnak örömmel, vigadozva járuljatok színe elé!” Zsolt 100,2
Presbiterek
Asztalos József, Asztalos Péter, Árnyasi Lászlóné, Király Lászlóné, Király Ferencné, Trombitás Géza, Ács Zsigmond Ádám, Ákos Ibolya
Presbiteri közösségünk bátor-hűséges tagjai és odaszánt életű támogatói református egyházunk értékőrző és értékteremtő szellemiségének, akik Vizsoly település felemelkedését és megújulását is közösségi összefogásban, sőt áldozatos közösségi erőfeszítések révén képzelik el. Atyáink jelmondata miszerint
„Orando et Laborando”, vagyis imádkozással és munkával lehet megépíteni Istenünk nagyobb dicsőségét. Ez minket nem passzív szemlélődésre késztet, hanem az őszinte imádságtól az aktív tettekig vezet el bennünket. Közösségi vezérigénk: „Az Istenét ismerő nép felbátorodik és cselekszik.” Dán 11,30- Károli fordítás.
Hitvalló Egyháztagság
Az egyháztagság komoly dolog, bár sokan vagyunk, akik jelentős életutakat is „bejárunk”, alvó keresztényként, öntudatlan reformátusként. Népünk ma sem vallástalan, ugyanakkor egyre kevésbé hajlandó megfelelni szervezeti kritériumoknak, vagy éppen az anyagi fenntartás kötelezettségeit vállalni. Reformátusságunkra talán még inkább jellemző az egyházi élet fegyelmezetlensége, hiszen az „ingyen való kegyelem” élménye, nem támaszt feltételeket, nem szorít szigorú feltételekkel gúzsba bennünket, sőt még a jelenlét kérdésében is sokkal megengedőbb, mint az ortodox-, görög-, vagy római rítusú katolicizmus. Emelkedett, felvilágosult szellemmel, megértő türelemmel szemléljük hitünk konkrét gyakorlásának széteső kereteit, egyházunk szétmálló köveit.
Ebben sokszor sokféle megújulási kegyességi irányzatok hevülete is közrejátszott, amikor is az egyház bűnei kínáltak sokaknak ürügyet arra, hogy annak legitim és kegyelmi helyzetét megkérdőjelezzék. Az egyház felekezeti és kegyességi sokszínűségének dacára is Isten kegyelmi döntésén és váltságművén nyugszik, az Ő elhívó szava hatására öntudatosodik és engedelmeskedik, és az Őbenne való hitért van. Ahogy Róm 10-11 is fogalmaz: „Mert szívvel hiszünk az igazságra, szájjal teszünk pedig vallást az idvességre. Mert azt mondja az írás: Valaki hisz õ benne, meg nem szégyenül.” – mert hitünk célja Krisztus általi megigazíttatásunk (megigazulásunk), amiből az üdvösségre előrevezető hitvalló élet fakad. Ezért kell Isten igéjét folytonosan hirdetni, és nem hagyni, hogy az élet zakatoló zörejei, vagy a korszellem finnyáskodó, szelektív hallása elhallgattassák Isten szavát. Istennek pedig, lesz gyülekezete népeink soraiból. Ennek számbavétele, minősítése,
földi szemmel való észlelhetősége olykor kívül esik földi képességeinken. Vizsolyt a Rákóczi-szabadságharc után betelepítették és rekatolizálták, aminek súlyos vallási következménye lett. Mára gyülekezetünk Magyarország egyik legkisebb, még önállóan létező anyaegyházközsége, mintegy 27 egyháztaggal. A középkorban településünk mezőváros volt és vásártartási joggal rendelkezett. Ispánsági- uradalmi központ volt és reményteljes fejlődésnek nézett elébe. Évszázadok során hadak vonultak itt, és járványok tomboltak, telepítések és gazdasági válságok sodrásában sokak Amerikába „tántorogtak ki”, vagy éppen a vészkorszak hurcolta el, esetleg mint osztályidegen kulákot semmizték ki. Napjainkra ez az ezer éves település már az önálló önkormányzati létezés lehetőségével sem rendelkezik. Ilyen keretek között az anya-egyházközségi státusz, mely történelmi múltunk, kultúránk ésidentitásunk hordozója is, nem pusztán jogi fortély: jelentőséggel bír!
Tiszteletbeli Egyháztagság
Ez a vizsolyi gyülekezet specialitása, ugyanis sokan élnek az országban, vagy akár határainkon túl is, akik önként, ökumenikus felekezeti nyitottsággal is, tiszteletbeli-támogató tagként kívánják megerősíteni szolgálatainkat. Ők azok a szentek és hívek, akik egy láthatatlan bibliás-vizsolyi mozgalmat alkotva, láthatatlan seregként hordozzák kicsiny közösségünk őrálló küzdelmeit itt a végeken.
Az 1970-es évek óta töretlenül él és működik ez a közösség, melyet Bottyán János (a budapesti zsinat sajtó osztályán szolgáló) lelkipásztor kezdeményezésére Juhász Dezső, Nagy Zoltán, Sipos-Vizaknai Gergely és Kovács Zsolt Levente vizsolyi lelkészek idején is változó létszámban és aktivitással, de folyamatosan létezett. Sok tiszteletbeli egyháztagunk teljes komolysággal éli át, hogy Vizsolyban kiemelten fontos, hogy mindig legyen lelkipásztor, legyen lelkészi-igehirdetői szolgálat, legyen aki teológiai felkészültséggel és élethivatás jellegű elköteleződéssel fogadja a biblia zarándokokat. Noha azt hinnénk, hogy ez Vizsolyban magától értetődő evidencia, és mindig is kapott közegyházi anyagi támogatást az itteni lelkészi státusz. A valóság nem ez. Sohasem kapott.
A református közegyház sohasem vállalt szerepet ennek megoldásában, mivel nem akar precedenst teremteni, hogy egy anyaegyházközség életében segítséget nyújt a lelkészi állás fenntartásában. Még a Biblia falujában sem. Így hát mindig a helyi-vizsolyi hitvalló egyháztagok, a biblia zarándokok, és kiváltképpen a tiszteletbeli egyháztagság segítettek, akik e nemes célkitűzésnek áldozatos megvalósítói immár több mint negyven éve. Tiszteletbeli egyháztagjainkat hírlevelekkel, igei köszöntőkkel értesítjük aktuális szolgálatainkról és életünkről, s összefogásukra ma is nagyobb szükség van, mint valaha! Hiszen az Úr mondja: „Aki mást felüdít, maga is felüdül.” Péld 11,25
“Az igaznak emlékezete áldott” Péld 10,7
A vizsolyi református gyülekezet hálaadással emlékezik meg Nt. Dr. Ötvös László Biblia-kutató lelkipásztor és tiszteletbeli tagjának elköltözéséről. Laci bácsi 1972 óta tiszteletbeli-pártoló tagja volt közösségünknek, Biblia kiadásait is rendszerint templomunk ünnepi istentiszteletein mutatta be, többek között ünnepi laudátora volt az 1981-es Helikon-féle első Vizsolyi Biblia reprint kiadásnak vizsolyi gyülekezete körében! Többféle történelmi Biblia-fordításhoz kapcsolódó hasonmás kiadásaihoz írott tanulmányai,és szöveggondozó munkássága, istenes költészete és a Doktorok Kollégiumában végzett irodalomtörténeti kutatásai feledhetetlenné teszik Laci bácsi szolgálatait református anyaszentegyházunkban és szűkebb vizsolyi gyülekezetében is. Áldjuk az Urat életművéért! Szeretettel búcsúzik vizsolyi gyülekezete és Kovács Zsolt Levente lp.!
100 Juhocska Gyerekház és missziós céljaink
Missziós közösségi házunk, a 100 Juhocska Gyerekház, ahol családokat, gyerekeket, édesanyákat és édesapákat akarunk Isten szeretete által közösségbe kapcsolni. Fontos, hogy e hely a tanulás, a kikapcsolódás és felüdülés alkalmait is kínálja. Az együtt töltött idő keretei között, a találkozás lehetőségeivel is jól élve fontos, hogy nyitottságot alakítsunk ki egymás iránt és az Úristen iránt is. Biztos Kezdet Gyerekházunk tevékenységét főként a pici gyerekek és az érett édesanyai szerepvállalás tanulási folyamatának szenteljük,
ahol az életre hangolódás és az életrevalóság egymást támogató szemléletét igyekszünk kialakítani. Ebben két munkatársunk (pl. egy szociálpedagógus) is segít bennünket, miközben sok mulasztásunk terheit ismerve Krisztus figyelmeztetése tanít alázatra minket: „Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket, és ne tiltsátok el őket, mert ilyeneké az Isten országa. Bizony, mondom nektek: Aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy gyermek, nem megy be oda. Azután ölébe vette a gyermekeket, és kezét rájuk téve, megáldotta őket.” – Mk 10,13-16.
100 Juhocska Gyerekház és missziós céljaink
Missziós közösségi házunk, a 100 Juhocska Gyerekház, ahol családokat, gyerekeket, édesanyákat és édesapákat akarunk Isten szeretete által közösségbe kapcsolni. Fontos, hogy e hely a tanulás, a kikapcsolódás és felüdülés alkalmait is kínálja. Az együtt töltött idő keretei között, a találkozás lehetőségeivel is jól élve fontos, hogy nyitottságot alakítsunk ki egymás iránt és az Úristen iránt is. Biztos Kezdet Gyerekházunk tevékenységét főként a pici gyerekek és az érett édesanyai szerepvállalás tanulási folyamatának szenteljük,
ahol az életre hangolódás és az életrevalóság egymást támogató szemléletét igyekszünk kialakítani. Ebben két munkatársunk (pl. egy szociálpedagógus) is segít bennünket, miközben sok mulasztásunk terheit ismerve Krisztus figyelmeztetése tanít alázatra minket: „Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket, és ne tiltsátok el őket, mert ilyeneké az Isten országa. Bizony, mondom nektek: Aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy gyermek, nem megy be oda. Azután ölébe vette a gyermekeket, és kezét rájuk téve, megáldotta őket.” – Mk 10,13-16.
- A diakóniai szolgálat/intézmény neve: 100 Juhocska Biztos Kezdet Gyerekház
- A szolgálat/intézmény alapításának éve: 2016
- Képviselője: (intézményvezető): Matáné Batyi Olga
- Címe: 3888 Vizsoly, Szent J. u. 137.
- Telefonszáma: 36 46/306-116
- E-mail címe: vizsolyigyerekhaz@gmail.com
- Nyújtott szolgáltatás: Biztos Kezdet Gyermekház
- Egyházkerület: Tiszáninneni
- Egyházmegye: Abaúji
- A Fenntartó megnevezése: Vizsolyi Református Egyházközség
- Címe: 3888 Vizsoly, Szent J. u. 123.
- Telefonszáma: 06 46/587-512, mobil: 30/749-8568
- E-mail címe: vizsolyibiblia@gmail.com
- Képviselője: Kovács Zsolt Levente
Bemutatás
Bibliai vezérige (pontos igehely megjelöléssel): „Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Istennek országa.” Luk 18,16
A szolgálat rövid története, küldetése és szakmai koncepciója:
Vizsolyba érkezésünket követően (2011) szolgálatunk a gyermekek körében első renden szegénygondozással és hitépítő és szabadidős tevékenységeket biztosító ifjúsági munkával indult még 2012-ben, melynek egyik fénypontja egy olyan napközis gyermektáboroztatás volt, ahol József történetét dolgoztuk fel és naponként 190-230 főig terjedő, napról-napra növekvő létszámú résztvevői gyermekközösséget fogadtunk 5 napon keresztül. Mivel a Vizsolyi Református Egyházközség Magyarország legkisebb önálló és egyedülálló anyaegyházközsége (a kb. ekkor 30 fős, időskorú taglétszámával), így nem kell hangsúlyozni, hogy milyen reményteljes missziói perspektívát jelentett a vizsolyi roma közösség részéről ez a nyitottság.
Tehát már több mint egy évtizede világossá vált a missziói és diakóniai szolgálat iránti nagyfokú igény, valamint a családok szociális, mentális és spirituális szükséghelyzetének megrendítő helyzete, ezért célul tűztük ki szolgálataink intézményesítését. 2013-14-től kezdve az Abaúj-Hegyközi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás, valamint Vizsoly Község Önkormányzata, mint gesztor vezetésével szerepet vállaltunk Gyermek Esély Program keretén belül Közösségi Színtér lebonyolítására, melynek sikeres megvalósítását követően 2015-ben felkértek az Abaújvárról elköltöző Biztos Kezdet Gyerekház, mint szociális gyermekvédelmi szolgáltatás átvételére, azzal a feltétellel, hogy infrastrukturális, személyi és tárgyi feltételek kérdését gyülekezetünknek kell majd saját erejéből vagy egyéb forrásból megoldania. Mivel 2011-2012-óta tudatosan vágytunk arra, hogy egy missziói és dikaóniai-szociális szakfeladatokat is ellátó cigánymissziós református közösségi házat létrehozzunk, ezért a nehézségek ellenére is imádsággal és reménységgel eltelve vállaltuk a feladatot. Ugyanis kezdetben, egyebünk nem volt, már pedig a gyülekezeti közösség formálásához, újraplántálásához, távlatos gyülekezetépítő munkához ezekre is szükség van. Az „egy szükségesről”, pedig nálunk is az Úr gondoskodott…
2015-ben a Máltai Szeretetszolgálat és a Gyermekesély Program mentori hálózatának támogatásával elindult, majd intézményes rendezettségben pedig 2016-tól működik gyülekezetünk keretei között a 100 Juhocska Biztos Kezdet Gyerekház. Intézményünk neve is jelzi, hogy a legkisebb, legveszendőbb és legsérülékenyebb kicsiny gyermekek élete is olyan értékes és drága a mi Jó Pásztorunknak, hogy képes érte mindent odahagyni, csakhogy megmentse és megtartsa őket mind… Ezt a példázatos evangéliumi célt, mint az Ő szeretetének és gondviselésének meghosszabbított és kinyújtott eszközei igyekszünk megvalósítani Vizsolyban, a Biblia falujában.
Gyermekházunk 0-3 éves korig nyújt esélynövelő, felzárkóztató, fejlesztő tevékenységeket, nem csupán a gyermeknek, hanem a jelenlévő édesanyák részére is, annak érdekében, hogy anyaságukban megerősítést nyerjenek, hogy praktikus gyermeknevelési és háztartásvezetési támogatást kapjanak, sőt, hogy mentálhigiénés megerősítésben lehessen részük, abban a különösen nehéz és kihívásokkal teli időszakban, ami a gyermek megfoganásától kezdve a születést követő első ezer napig tart. Intézményünk klienseként bekerülő anyukák, gyakran az eltelt évek folyamán egymást elfogadó és támogató közösséggé formálódnak, akik később intézményünkből megerősödve kerülnek ki, és a helyi település társadalmában is aktívabb, együttműködőbb és öntudatosabb, sőt önértékelésében is kiteljesedettebb személyiségei lesznek a tágabb közösségnek. Mindezekben ugyanakkor nem egyedül vállalunk feladatot, hanem együttműködésben a védőnői szolgálattal, a családsegítő szolgálattal és a pedagógiai szakszolgálattal. Vizsoly településen pl. a Pedagógiai Szakszolgálat kiérkező konduktora, gyermekházunkban végzi a heti rendszerességű korai fejlesztéseket is, valamint gyülekezetünk tiszteletes asszonya Kovácsné Kerülő Kinga hitoktató és gyógypedagógus szolgálattevő önkéntesünk személyében, heti rendszerességű egyéni fejlesztést kap több gyermek is.
Szolgálatunk a szükséghelyzetben válaszokat kereső szituatív szeretetszolgálat és missziói hitépítés szándékával próbál túlmutatni intézményi keretein, vigyázva arra, hogy e szeretet konkrét, megfogható és személyes segítségnyújtás legyen, mely életünk személyes Gondviselőjének JELENLÉTÉRE mutat.
Református lelkiség megjelenése a szolgálatban:
Református spiritualitásunk elsősorban szemléletünkben, intézményünk atmoszférájában kell, hogy tükröződjön, melyben a nyitottság, és a kegyelemtanból táplálkozó irgalmas elfogadás dominál. Ugyanakkor az sem baj, ha intézményünkben tetten érhető lesz egyre inkább a reformátusokra jellemző lelki-anyagi igényesség-ízlésesség, jó értelembe vett korszerűség is. Közösségi rendezvényeinken, ünnepkörökhöz kapcsolódó alkalmainkon igeolvasás, beszélgetés vagy ifjúsági-lelki énekek éneklése (gitárral) is jellemző. A személyes lelkigondozás egyik célja, hogy a szülőkben felébresszük a keresztény értékekből, Isten törvényéből táplálkozó értékek vonzó-boldogító voltát, annak felelősségét, hogy mindezt majd gyermekeik számára is megismertessék. Gyerekházunk vezetője minden reggel közös Biblia olvasásával és imádsággal kezdi a foglalkozásokat.
Egyéb közérdekű információ (tárgyi és személyi feltételek, akadálymentesség, a szolgálat iránti kereslet stb)
Településünkön a minimum elvárt látogatói létszám az 5 fő, ezzel szemben az elmúlt egy évben (2022-2023) 28-39 fő között mozgott az igénybevevői létszám. Ez összefüggésben áll azzal a nagymértékű gyermekáldással, ami jelenleg településünket jellemzi, ugyanakkor sajnos a gyermekek jelentős része nem kívánt, vagy felelősségben át nem gondolt terhességből születik, kifejezetten fiatal-korú és kiskorú anyukáktól. Hangsúlyozzuk, hogy az imént elmondott jellemzők, nem jelentik, azt, hogy ezek a gyerekek kevésbé lennének értékesek, kevésbé lennének fontosak, vagy kevesebb joguk lenne az életre. Ezek a körülmények ugyan hátrányt jelentenek, de éppen ezért ezek a gyermekek több támogatást és védelmet igényelnek kibontakozásuk érdekében. Intézményünk működése: gyerekházunk vezetője és munkatársa mellett egy technikai munkatárs is szerepet visz a napi feladatellátásban, pl. háztartási praktikák, higiéniai kérdések, vagy pl. a kertészeti programunk végzésében. Gyermekházunk ingatlana akadálymentes mosdóval is rendelkezik, ezen kívül, ingyenes WIFI, informatikai pont/nyomtatási lehetőség is segíti a családok ügyintézését, valamint krízis-raktárunk ruházattal és tartós élelmiszerekkel is el tudja látni a váratlan és rendkívüli élethelyzeteket.
Magvető Tanoda
“Úgy van az Isten országa, mint amikor az ember elvetette a magot a földbe, azután alszik és felkel, éjjel és nappal: a mag sarjad és nő, ő pedig nem tudja hogyan. Magától terem a föld…”
Mk 4,26-28
- Vizsolyi Magvető Református Tanoda
- A szolgálat/intézmény alapításának éve: 2024.
- Képviselője: (intézményvezető): Kovácsné Kerülő Kinga
- Címe: 3888 Vizsoly, Szent János u. 137.
- Telefonszáma: 30/749-8612
- E-mail címe: kovacsnekerulokinga@gmail.com; vizsolyibiblia@gmail.com
- Honlap címe: www.vizsolyibiblia.hu
A szolgálatunk története és küldetése:
Vizsoly település modern kori hanyatlása a 2. világháború tragédiájához, és a Vizsolyban élő nagyszámú zsidó közösség tragikus elhurcolásához köthető. Helyükre a kommunizmus során a Hernád –parti cigány telep lakosságát telepítették be. A rendszer váltáskor a közösség átélte, hogy a munkahelyek zöme megszűnt, így az eredeti földművelő és ipari munkás lakosság majdnem kétharmada elvándorolt. Ugyanakkor a helyben maradó roma lakosság sok gyermeket vállalt, így a falu demográfiailag sosem csökkent, csupán az elvándorlás hatására.
Elmondható,hogy a község 1600 lakosú társadalma pár év alatt 940 lakosra csökkent, és a cigányság részaránya ezen belül jelentős többségbe került. Iskolánkban a gyermekek 94 %-a hivatalosan is hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű, akiknek továbbtanulási esélyei gyengék, számos esetben egyenesen a korai gyermekvállalás akadályozza még az általános iskola elvégzését is. Nyilvánvaló az összkép, hogy Vizsoly mai társadalma kevesebb szakértelemmel, szociális kompetenciával, munkakultúrával, és tudást- munkát-műveltséget tisztelő családi értékrendszerrel rendelkezik ma, mint akár csak egy nemzedékkel ezelőtt.
Az újonnan felnövő vizsolyi generáció életrevalósága, és a település társadalmi rehabilitációja múlik azon, hogy a mélyszegénység generációs örvénylését sikerül-e megtörni, és a fiatalokat tudással, életcélokkal, értékrenddel tudjuk felvértezni.
Sikeres és boldogulni képes új generáció nélkül Vizsoly jövője kétségessé válhat. Ezért van szükség keresztény értékrendű, protestáns munkaetikát, és művelődést terjesztő tanoda-szolgáltatásra, hogy mint szakmai műhely lehessen településünk felemelkedésének és helyreállásának kovásza.
Tanodánk indításában többszörös szakmai konzultációt végeztünk: pl. egyházunk Szeretetszolgálatával, Czibere Károly főigazgató úrral, Eperjesi Tamás szakmai főosztályvezető úrral, valamint Németh Kornélia osztályvezető asszonnyal. A kapcsolódó hitoktatás szakmai adaptációjában nagy segítségünkre volt Bruckner László Oktatási Szolgálat főigazgatója, valamint praktikus tanácsokat Ördeögh Ágnes tanoda vezetőtől kaptunk. Sok bátorítást kaptunk a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóságtól, valamint a Belügyminisztérium Felzárkóztatásért Felelős Helyettes Államtitkárságától, akik felismerték, hogy a Biblia falujában nagy szerepe lehet a reformáció szellemiségének megerősítésében, ha egy Református Tanoda Hálózatba integrált felzárkóztató szolgáltatást nyújtó tanoda jön létre.
A Magvető Tanoda 30 fő 6-26 éves korosztályba tartozó vizsolyi tanuló felzárkóztatását végzi H-P-ig 14:00 és 18:00 közötti időszakban Kovácsné Kerülő Kinga gyógypedagógus hivatású tiszteletesné asszony vezetésével. A segítő pedagógusok és mentorok mind helyi Vizsolyi Rákóczi Zsigmond Általános Iskola tanárai, valamint a helyi református közösség tagjai. Szolgáltatásunk kiterjed közösségi programokra, és kirándulásokra is melyeket a helyi református gyülekezet bevonásával valósítunk meg.
Kapcsolat
Vizsolyi Református Egyházközség
3888 Vizsoly, Szent János u. 123.
Email: vizsolyibiblia@gmail.com
Fax: (46) 587 512
Gyülekezeti életünk számlaszáma: 54600140-10022764
IBAN szám: HU86 5460 0140 1002 2764 0000 0000
Telefonszámainkat mobilon érintéssel hívhatja!
Kövessen minket közösségi oldalunkon is:
Fb.com/VizsolyReformatusTemplom/
Fb.com/VizsolyiBiblia
Küldje el kérdését, üzenetét!
Vizsolyi Református Egyházközség
3888 Vizsoly, Szent János u. 123.
Email: vizsolyibiblia@gmail.com
Fax: (46) 587 512
Gyülekezeti életünk számlaszáma: 54600140-10022764
IBAN szám: HU86 5460 0140 1002 2764 0000 0000
Telefonszámainkat mobilon érintéssel hívhatja!
Kövessen minket közösségi oldalunkon is:
Fb.com/VizsolyReformatusTemplom/
Fb.com/VizsolyiBiblia
