Biblia, bor, Vizsoly: felélesztették Károli Gáspár borászati örökségét

A jelenlegi lelkipásztornak hála az egykor Tokaj-Hegyaljához tartozó Vizsoly ismét felkerült a boros térképre. Szerzőnk meglátogatta a gyülekezetet és megkóstolta a borait.

Csendesen húzódik meg a Hernád völgyében az ezer lelket számláló kis település, Vizsoly. Amilyen kicsi, olyan híres. A vizsolyi református templom Árpád kori építmény. Megidézi a múltat, összefogja a jelent és a jövőt. A községben szinte tapinthatóvá válik a történelem. Károli Gáspár öröksége, ami nemcsak az első magyar nyelvű bibliára érvényes, hanem a szőlő, a bor szeretetében is megmutatkozik. Felbecsülhetetlen értékű hagyaték.

Azon munkálkodnak, hogy ennek segítségével méltóképpen képviseljék, bemutassák Vizsoly különleges adottságát, páratlan értékeit. Ezt igazolja, hogy a templom melletti romos iskolaépületet felújították. Ma már ebben működik a Bibliás Könyvesház és a Mantskovits Bálint Nyomdatörténeti Múzeum is. A hangulatos termekben sétálva, a csodálatos relikviákat nézegetve feltűnik néhány palack bor is, amik a Református Pincészet munkáját, létezését reprezentálják.

Vizsoly sokoldalú lelkipásztora

Kovács Zsolt Levente 12 éve lelkipásztora a vizsolyi gyülekezetnek. Ő koordinálja a kis közösség lelki, gazdasági és szociális életét. Azt mondják, munkássága óta valósággal virágzásnak indult a település. Pedig a kezdetekkor újra kellett szervezni az egyházközség szellemi, szervezeti és infrastrukturális feladatait. Tartalommal megtölteni és ismét beindítani a turizmust. Ennek is köszönhető, hogy a látogatók körében egyre népszerűbbek a pincészet borai, amik méltók a hely szelleméhez és megfelelnek a tokaj-hegyaljai elvárásoknak, előírásoknak. A nagytiszteletű úr éppúgy tisztában van Vizsoly múltjával, mint a jelen tennivalóival.

„Vizsoly a középkor óta fontos pincészeti és borkereskedelmi központ volt. Egészen a 19. század végéig a vizsolyi református templom előtt kanyargott el a híres Bor-út. Őseink ezen szekerezték a tokaji borokat Kassán át egészen Lengyelországig. A termelők és kereskedők a templom oltalmában pihentek meg. Imádságaikban Istentől kértek erőt és védelmet e veszedelmes úton. A borászat az itt élőknek kézenfekvő megélhetési forrás volt. Ezt tanúsítja az a feltérképezhetetlenül szerteágazó, szinte minden házat összekötő pincerendszer, amely ma is a falu alatt húzódik. A Református Pincészet azonban nem annyira Vizsolyhoz, inkább Károlyi Gáspárhoz kötődik. A Vizsolyi Biblia neves fordítója Tokaj-Hegyalja egyik legnagyobb szőlőbirtokosa volt. Rá emlékeztünk a Bortól a Bibliáig című kiállítással, hogy ne csak, mint bibliafordítót és teológust, hanem mint hétköznapi embert is ismerjék meg az érdeklődők.”

Károli Gáspár, a borász

Az 1529-ben született Károli Gáspár reneszánsz életviteléről keveset tudunk. Tehetős polgár volt, Tállyán, Tokajban és Göncön borászattal is foglalkozott. (Utóbbi településen hunyt el 1592-ben.) Tállyai lelkipásztorként szőlőbirtokaival, borával ügyesen gazdálkodott. A pestisjárvány sajnos családjára is lesújtott, egyetlen kislánya maradt életben, többi gyermeke és felesége a ragályos kór áldozata lett. Borászatát nagyrészt felszámolta, birtokait, borait eladta. A bevételt tetemes részben valószínűleg a Vizsolyi Biblia kiadásába fektette. Hogy ne csupán tudásával és hitével, de vagyonával is Isten országát építhesse.

Húsz évvel ezelőtt, 2002. február 20-án hajnalban megszólalt a vizsolyi református templom riasztója. Jelezte, eltűnt az 1590-ben készült Vizsolyi Biblia. „Nem szívesen lettem volna az elődöm helyében, aki ezt átélte” – mondja Kovács Zsolt Levente, aki szerint a Biblia ellopását óriási csapásként élte meg a gyülekezet. Másfél év után egy elhagyott tatabányai ház padlásán, egy tartály alatt találták meg a műkincset. A tolvajok alufóliába tekerték, majd PUR-habbal fújták le. „Kegyelem, hogy megtaláltatott, és így helyreállt a gyülekezet békéje” – teszi hozzá a lelkész. Bár a hányattatásban súlyosan megsérült, utóbb restaurálva, még jobb állapotban kapták vissza. A Biblia most is a vizsolyi református templomban tekinthető meg egy hőmérséklet- és páraszabályozó vitrin üvege mögött.

Vizsoly, a borászfalu

Kovács Zsolt Levente szerint Vizsoly egykor tipikus tokaj-hegyaljai borászfalu volt. „Valamennyi portálhoz egy vagy két pince tartozott egymással összekötve, többágú rendszert alkotva. Volt idő, amikor az egyház a hívektől származó borbevételből és közadományokból működött. A borvidék a filoxéra járvány előtt egészen göncig tartott. 70 hegyaljai település gyülekezete a borból a szőlőművelésből és a bortermelésből tartotta fenn magát. A termést eladták kereskedőknek és a borból származó bevétel adta a lelkész, a kántortanító és az iskola működéséhez szükséges anyagiakat. Ebből mindössze csak egy pincészet maradt meg a kommunizmus idejét és a kolhozosítást is túlélve. Ez a mádi református gyülekezeté, példakép a mi törekvésünkben. Vizsoly hajdani gazdasága nem választható el attól a hagyományos pincészeti-kereskedői tevékenységtől, ami e település középkori felvirágzását eredményezte. A Rákóczi szabadságharc idején Vizsolyban megfogyatkozott a református lakosság, ezért gazdálkodó gyülekezet alakult ki. Magtárat építettek, ami bankként is működött. Ha a családok nem tudtak vetőmagot vásárolni, a gyülekezet magtárából hiteleztek magokat. A hívek pedig aratáskor kamattal szolgáltatták vissza a korábban kapott magmennyiséget.”

Vizsoly és Budapest boros kapcsolata

A 20. század első felének feljegyzései szerint bort, illetve más élelmiszereket szállítottak innen a Budapesti Hazatérés Temploma gyülekezetnek (ma Szabadság téri Református Gyülekezet). Cserébe a budapestiek tanszerekkel szerelték fel a vizsolyi református iskolát. Az azóta eltelt időben jelentősen szűkültek Vizsoly borászati lehetőségei. Most a közösségi borászat helyreállításával szeretnék elérni, hogy Vizsoly ismét felkerüljön a hazai bortérképre. A lelkipásztor munkáját és ötletét dicséri a javaslat, hogy élesszék újra a település gazdag történelmét.

Legyen a református közösségnek bora, pincészete.

„Az elképzelés egységes célkitűzés lett. A biztos hátteret gyülekezeti támogató tagunk, Kiss István borász jelentette. Ismerjük és elismerjük tudását, felkészültségét, így ő lett a szakmai mentorunk. Részben felvásárolt szőlőből, részben a gyülekezeti tagok, köztük a Kiss István által vezetett tolcsvai Fitomark pincészet szőlőiből készülnek a Reformárus Pincészet borai. Az elnevezések a vizsolyi biblia történetéhez, illetve a reformációhoz kapcsolódnak. Címkéink egyfajta üzenetet is hordoznak és történeti áttekintést is adnak. Kissé félve, de Istenben bízva indítottuk el ezt a hagyományőrző tevékenységünket. Boraink népszerűségét mutatja, hogy a kezdetekben mindössze 600 palackot adtunk el, ma pedig már 6000 palack az éves forgalom. Szeretnénk elérni, hogy azok a turisták, akik megveszik borainkat és otthon akár a vizsolyi kirándulásra is emlékezve borozgatnak, gondoljanak a Vizsolyi Bibliára, és annak megalkotójára.”

Vizsoly borai

A jelenlegi palettát öt bor alkotja. Közülük az egyik, a Vizsolyi Kelyhesek egy száraz furmint. Kelyheseknek a huszitákat hívták kezdetben, de bizonyos korokban átfogóan a reformátusságra is használták. A kehely ugyanis az Újszövetség jelképe, amely Krisztus megmentő áldozatvállalására és az egyházi tradíciókra is utal. Az úrasztali-úrvacsorai összejövetelek szakramentális eleme.

A késői szüretelésű Vinum Reformatorum a „reformátorok bora.” A kifejezés a református egyház reformer-jellegét, állandóan megújulási szándékát jelzi. A késői szüretelésű szőlőszemek Tokaj lankáin a megújulásnak ezt a hűséges állandóságát képviselik.

A Lélek Gyümölcse egy sárgamuskotály, nevével a bibliai felsorolásra utal. A szeretet, az öröm, a békesség, a türelem, a szívesség, a jóság, a hűség, a szelídség és az önmegtartóztatás értékeire emlékeztet. Az élet minden jó ízét magába sűríti ez a bibliai gondolat.

Károli Gáspár Bora 5 puttonyos aszú. Ezen a vidéken a tokaji aszúról, mint a királyok-boráról a lehető legfennköltebben, „szuperlatívuszokban” beszélnek. Ez az elnevezés nem csupán Károli Gáspár borász tevékenységnek állít emléket. A feljegyzések szerint talán már az 1570-es években is ismerhették az aszúbort, de az első neves készítője egy másik nagynevű református prédikátor, az Erdőbényén szolgáló Szepsi Laczkó Máté lehetett. A tokaji aszú tehát igazi reformátori kincs, és legalább annyira a prédikátorok bora, mint a királyoké.

A Nyomdász Nedű száraz szamorodni. A Vizsolyi Biblia nyomtatása monoton, fárasztó, sőt tikkasztó munka lehetett. Próbára tette a kitartást, miközben pontosságot, precizitást és nagy koncentrációt igényelt. Ezekhez a korabeli munkákhoz tudás és erő is kellett. Igazi férfias vállalkozásnak minősült egy-egy nyomdászat üzemeltetése. A tokaji borvidék száraz szamorodniját azoknak ajánlják, akik szeretik a férfias vállalkozásokat, és nem félnek azt szent módon, Isten szolgálatába állítani. A Vizsolyi Biblia nyomdászmestere Mantskovits Bálint emlékére készült.

Előre a jövőbe

A borok minőségére garancia Dr. Kiss István szakértelme. Egyetemi diplomája után megszerezte a PhD doktori fokozatot is 2007-ben, így a borászati kutatás szerepel a pincészet tevékenységében. Tolcsva környékén 35 hektáros ültetvényen gazdálkodik. A Cziróka és Kincsem dűlő már a 18. században is első kataszteri besorolást kapott, ezért adott a jó minőségű alapanyag is.

Kovács Zsolt Levente a további terveikről is mesélt. „Szeretnénk saját birtokot és mielőbb felújítanánk a vizsolyi történelmi pincénket. Szeretnénk kihasználni a múltunkban rejlő lehetőségeket Károli egykori birtokain, elsősorban Vizsolyban, Tállyán, Tokajban, Göncön. Csodálatos lenne egy-egy eredeti Károli dűlőt ismét hadra fogni. Addig az eddigiek szerint, szövetséges, szakmai kooperációban továbbra is Kiss István tolcsvai pincészetében készülnek boraink. Ő szakmai biztonságot ad nekünk és kellően elhivatott az együttműködésünkben. Távlati célunk, hogy önállóan gazdálkodó gyülekezetté váljunk. Elképzeléseink között szerepel a jelenlegi szortiment bővítése is, hiszen a bibliai témák tárháza szinte kifogyhatatlan. Hál’ isten, a fiatalabbak és az idősebb gyülekezeti tagok egyaránt pártfogolják törekvéseinket. Ezt mutatja az új borért tartott hálaadó istentiszteletek látogatottsága is. Ezen a vidéken nem lehet ellenállni a tokaji bor varázsának. Egy ilyen gyülekezetnek, mint a vizsolyi, különösen nem. Ez a feladat megtisztelő kihívás is egyben. Hisszük, hogy méltó emléket állítunk Károli Gáspár áldozatos munkájának és példamutatásának. Szeretnénk, ha boraink nemes tradíciókat támogatva, lelki üzenetek hordozója is lenne a családi asztalon. Érezzük, hogy kivételes értéket kapunk, mely különlegessé teszi futó pillanatainkat.”

Vizsoly egykor borászfalu volt borász gyülekezettel. Talán nincs messze az, hogy ismét így legyen.

Szerző: Török Ferenc
Címlapfotó: Török Levente