Konferencia a magyar kultúra napja alkalmából
A Mantskovit Bálint Könyvesház – A Nemzeti Művelődési Intézet és a Kazinczy Ferenc Társaság magyar kultúra napi konferenciája:
“Kultúra a határon – A kultúra határai” címmel.
Január 24-én a Mantskovit Bálint könyvesházban egy egész napos konferencia került megrendezésre a magyar kultúra napja alkalmából.
A számos professzor, művész, irodalmár, és termelő mellett a média is képviseltette magát. A rádió riporterek és újságírók között a Kossuth Rádió, az Európa Rádió is jelen volt.
Előadók és témakörök voltak:
-Dr. Fekete György a Magyar Művészeti Akadémia elnöke – “A kultúra korszerű fogalomtisztázása”
– kassai főkonzul: Czimbalmosné Molnár Éva – “Határtalan magyar kultúra – Kassa magyar kulturális perspektívái”
– Závogyán Magdolna – “Kulturális intézményfejlesztés a mai Magyarországon”
-Kovács Anikó – “Kulturális értékteremtés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében”
– Nyíri Péter a Magyar Nyelv Múzeuma igazgatója – “Nyelvében él a nemzet?!”
– Asztalos József a Hernád Kiadó alapítója – “A Hernád Kiadó szerepe és megújulási lehetőségei a református hitéleti kultúrában”
– Vincze László papírmerítő mester /Vinczemill kft/ – “A kultúra hordozója: a kézműves papírkultúra reneszánsza a mai Magyarországon”
– Molnár Gergely vizsolyi (díjnyertes) méhész – “Agri-kultúra a mai vidéki Magyarországon – a vizsolyi mézmúzeum rövid története”
– Dr. Ercsey Zoltán és Gaál János a Néprajzi Múzeum nyugalmazott főrestaurátora – “Szakrális népművészet- festett kazettás ornamentika a református hitéleti kultúrában és annak vizsolyi távlatai”
– Dr. Enghy Sándor SRTA rektora – “Ige-kultúra a református egyházban: az egyházi megújulás centrális kérdései”
A konferenciát Kovács Zsolt Levente vizsolyi ref. lelkész zárta, majd a jelenlévők közösen elénekelték a Himnuszt. Ezek után a Kazinczy Ferenc Társaság legújabb évkönyvének bemutatása következett Fehér József a Társaság elnöke által.
… A XVl. században Károli Gáspár gönci református lelkész Göncön fordította magyar nyelvre a Bibliát, majd Mantskovit Bálint által Vizsolyban nyomtatták ki. A vizsolyi Biblia messze túlnő a Református egyház keretein. Ezzel a munkával Károli maga is “Isten egyházára…minden keresztyén olvasóra” gondolt.
Így ír elkészült munkájáról: “…szabad mindenkinek az Isten házába ajándékot vinni. Egyebek vigyenek aranyat, ezüstöt, drágakövet, én azt viszem, amit vihetek, tudniillik magyar nyelven az egész Bibliát.”
Az, hogy a magyarság, a magyar nyelv, minden viszontagság ellenére megmaradt, többek között a vizsolyi Bibliának köszönhető…
/fotók: Kojsza Péter – Európa Rádió/
