Ima és munka

Hisszük, hogy Isten ajándékából lehetünk magyarként keresztények. Hisszük, hogy ha csak két – három család életében meghatározóvá válik a spiritualitás, a keresztény lelkület, akkor a cigány közösségen belül kialakul egy olyan példaértékű mag, amihez lehet kapcsolódni – mondta a Demokratának Kovács Zsolt Levente vizsolyi református lelkész.

református

– Fiatal, pályakezdő lelkészként mindjárt mély vízbe került, a magyar reformátusság kiemelkedő jelentőségű településén kezdte meg önálló szolgálatát. Milyen körülmények közé érkezett?

– Vizsoly a református Betlehem, az ige testté válásának helyszíne, ezt írtuk ki könyvesházunk falára is. Bár a falu az ellenreformáció óta 85-90 százalékban katolikus, ennek történelmi okai vannak A kassai katolikus püspökök szomszédos Hejcén gróf Eszterházy Károly egri püspök által 1774-ben építtetett kastélyt használták nyári rezidenciaként, ami fontossá tette számukra, hogy a Hernád-völgyét, pláne a reformációs emlékhelyszíneket rekatolizálják. Ma már ennek kevés jelentősége van, a templomos emberek minden faluban többnyire ökumenikus nyitottsággal gondolkodnak. Az alap csak Krisztus lehet. Azonban olyan kincseink vannak, melyek Krisztushoz kötnek minket: a vizsolyi Biblia nemzetközileg is számon tartott kulturális értéket képvisel, a román és koragótikus jegyeket egyaránt mutató vizsolyi templom pedig Magyarország tíz legrégebbi templomának egyike. A benne található falfestmények az Arpád-kori magyar freskófestészet legnagyobb mennyiségben restaurált, megmentett és a közönség elé tárt freskókincse, mely ideérkeztemkor már enyészetnek indult. Megmentésére irányuló erőfeszítéseinkhez nagy segítséget adott a magyar kormány döntése, melynek nyomán 450 millió forintot kapott a Tiszáninneni Református Egyházkerület a Károli Gáspár Programra. Ennek keretében sikerült megmenteni a ma katolikus istenházaként működő, statikailag veszélyesen leromlott gönci középkori templomot, Károli Gáspár egykori szolgálati helyét és a gönci református gyülekezet templomát és közösségi tereit. Emellett teljesen megújult a Vizsolyi református templom is a freskókkal együtt. Sőt, mindezzel párhuzamosan templomunkat kiemelt nemzeti értéknek, a Vizsolyi Bibliát pedig hungarikummá nyilvánította a Hungarikum Bizottság. Azért Vizsolyra a reformátusság másként tekint.

-Azért Vizsolyra reformátusság másként tekint.

– Ez így van, a magyar művelődéstörténetben a reformációval nyílhatott Vizsoly számára is izgalmas fejezet. Pedig kevesen hinnék, hogy ma Magyarország egyik legkisebb, önálló anyaegyházközsége a vizsolyi kevesebb mint 30 taggal. Ezért közösségünk építését művelődéstörténeti és belmissziói szempontból is szimbolikus kérdésnek élem meg. Nem szeretném tétlenül nézni, hogy a Biblia falujából eltűnik a reformátusság. Ugyanakkor a bibliás örökség ökumenikus megbecsülésének szép példája, hogy az 1901-ben épült vizsolyi görög katolikus templom ikonosztázán az 1626-ban Bécsben meg jelent első teljes magyar nyelvű katolikus Bibliát fordító jezsuita Káldi György mellett Károli Gáspárt is megfestették. A vizsolyi református gyülekezet 2011-ben választott meg lelkészének, 2012-ben iktattak be tisztségembe. Soha nem gondoltam, hogy ekkora kihívás egy fogyatkozó közösségben országos jelentőségű hitéleti, nemzeti, kulturális örökségünk ápolása, a sorjázó feladatok vállalása. Meglehetősen reményvesztett közösséget találtam Vizsolyban, ezért a lelki, hitbéli újjáépítést tartom a legfontosabbnak. Ehhez rendelkezésre állnak az alapok.

-Mitől ilyen jelentős a vizsolyi Biblia?

– Sokoldalú, többdimenziós értékről van szó. Elsősorban persze Szentírás, az élő Isten kijelentésének dokumentuma, ugyanakkor az első, eredeti nyelvekből fordított teljes magyar nyelvű kiadás, amit Abaúj akkori birtokosa, a dinasztia alapító felsővadászi Rákóczi Zsigmond, a későbbi erdélyi fejedelem jelentetett meg. A történelmi lengyel-magyar barátságot a magyar Szentíras megjelenése is bizonyítja. Hiszen a vizsolyi Bibliát Mantskovit Bálint lengyel nyomdászmester rendezte sajtó alá. A magyar nyelvű igére oly nagy volt az éhség azokban a válságos időkben, hogy a 800 példányban kiadott Szentírást egy év alatt szabályosan elkapkodták a gyülekezetek, a magyar főurak. Szenci Molnár Albert javításaival, pontosítasaival 1608-ban ismét megjelent az úgynevezett hanaui, 1612-ben pedig az oppenheimi kiadás. A kulturális örökségápoló munka egyben hitbéli misszió is. Az ide látogatókban szeretnénk tudatositani, hogy életünket, gondolkodásunkat formáló, magyar nyelvünkre, hitéletünkre nagy hatással lévő kincsről van szó, ami Válságos időkben népünk megtartó erejének bizonyult.

– A vizsolyiak gondolkodását mennyiben határozza meg a bibliás örökség?

-Van egy olyan réteg, amely rettentően büszke rá, fontos neki, kapcsolódik a rendezvényeinkhez, figyeli a helyi eseményekről szóló híradásokat, és amelynek identitását meghatározza és erősíti a bibliás örökség. Sajnos ők vannak kevesebben, sok vizsolyi polgártársunk egyáltalán nincs tisztában avval, hogy milyen értéket jelent a templom, a Biblia és az igehirdető szolgálat. Munkánk során többször találkoztunk fejcsóváló értetlenséggel, ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy sikeres rendezvényekkel a kételkedőkben is felépíthető ez az érték világ, ők is bekapcsolhatók a közösség újjászerveződésébe. Újra kézbe kell vennünk a Szentírást, újra hinnünk kell, szívünk bizalmának rezonálni kell a belénk helyezett isteni bizalomra. Enélkül sem az egyén, sem nemzeti közösségünk nem születhet újjá. ,,Megtartódat benne becsüld, magyarság”, ahogy Csanádi Imre írja Egy hajdani templomra című versében. Vissza kell találnunk az Igéhez  pontosan ez a tanulságuk a mai európai gazdasági és migrációs kihívásoknak, melyek alapja a morális és spirituális válság.

– Milyen változásokat hozott az elmúlt négy év?

– Más települések lelkészeivel együtt igyekszünk megmozgatni az embereket. 2012-ben több ezer facsemetét ültettünk el, egy évre rá bibliás zarándoklatot szerveztünk Gönctől Vizsolyig. Kalákában felújítottuk az egykori felekezeti iskola Épületét, amit az 1920-as években emeltek gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter támogatásával. Bibliás könyvesházat és kávézót alakítottunk ki benne, a templomból ide- telepítettük a kufárkodást, azaz a különböző ajándéktárgyak, énekeskönyvek árusítását. A könyvesház a Bornemissza Péter lutheránus lelkész és irodalmár nyomdáját tovább vivő Mantskovit Bálint nevét viseli. Közösségi térként, télen istentiszteleti helyszínként is szolgál, nyáron inkább turisztikai funkciója van. Szintén felújítottuk a szomszédos parasztházat, amely kántortanítói szolgálati lakásként szolgált, ugyancsak Klebelsberg miniszter úr munkássága nyomán épült egykor. Ebben interaktív biblianyomtatás történeti kiállítást rendeztünk be, tudomásom szerint ez az ország legjelentősebb ilyen jellegű bemutatója. Könyvesházunk egyik büszkesége I. Rákóczi György erdélyi fejedelem egyetlen példányban fennmaradt, saját kézzel írott megjegyzéseket is tartalmazó, személyes vizsolyi Bibliája újszövetségi részének dísz- tokos reprint kiadása, amit a Tiszáninneni Református Egyházkerület jelentetett meg tavaly. Az elmúlt nyáron egy gyülekezeti kirándulás alkalmával abban a szerencsében lehetett részünk, hogy kézbe vehettük, fellapozhattuk a Sárospataki Református Kollégium tudományos gyűjteményében őrzött, akkor éppen egy könyvrestaurátor műhelyben javított eredeti példányt, amit a rendkívül kegyes, bibliás fejedelem több mint ötven alkalommal elolvasott. Ez nemcsak kordokumentum, hanem hitünk lüktető szíve, az az élő Szentírás, amely elődeinket, fejedelmeinket, magyar történelmünk meghatározó alakjait inspirálta: bátorító erőt adott nekik, lelki kenyérként szolgált kormányzó feladataikban. Nekünk is ez ad erőt mindennapi feladatainkban, például a cigánymissziós munkában.

– E téren milyen eredményeik vannak?

– A munka elején vagyunk, nagy sikerekről még nem tudok beszámolni. Vannak családok, amelyek járnak a programjainkra, főleg leányanyák a kisbabáikkal. Szeretnénk majd a férfiakat és a nagyobb testvéreket is bevonni a közösségbe. Hisszük, hogy ha csak két—három család életében meghatározóvá válik a spiritualitás, a keresztény lelkület, akkor a cigány közösségen belül kialakul egy olyan példaértékű mag, amihez lehet kapcsolódni. Közhely, de tényleg a huszonnegyedik órában vagyunk. Vizsoly lakosságának idősebbik fele magyar, fiatalabbik fele cigány. A faluban évente 35—40 gyerek születik. Ebből 3-4 magyar. 15-20 év múlva ez a falu teljesen meg fog változni. Ezért jó lenne, ha a családok nem megélhetési célból vállalnának gyermeket.

– Ma ezért vállalják őket?

– Sajnos, gyakran igen. A rendszerváltozás után megszűntek a munkahelyek, a cigányság nagy része pedig a segélyek kényelmesnek tűnő rendszerére rendezkedett be. Ez a felnövekvő nemzedékek testi, lelki, szellemi fejlődésére nézve rendkívül káros. Munkaalapú társadalmat kell építeni, ahogy azt a keresztény közösségek több mint ezer éve hirdetik: ora et labora, vagyis imádkozz és dolgozz. Imával és munkával lehet tartalmassá, értékessé tenni a földi életet, boldogulni, kultúrát, élhető körülményeket teremteni magunk körül. ,,Kezeink munkáját tedd maradandóvá, kezeink munkáját tedd maradandóvá”, hangsúlyozza ismétléssel is a kilencvenedik zsoltár. Sokat kell dolgozni azért, hogy feltámasszuk bennük a saját életükért vállalt felelősség igényét.

– Segíts magadon, és Isten is megsegít?

– Magadon és egymáson. Sajnos szélsőségesen szétszakadt a társadalom. Vannak, akik hatalmas vagyonok fölött rendelkeznek, önzésük által mit sem törődve azzal hogy micsoda szükség veszi körül őket a világban. És sokkal többen vannak azok, akik kényelmesen ülnek a semmiben egy szalmaszálat sem hajlandók keresztbe tenni a boldogulásukért, ehelyett elvárják, hogy mások gondoskodjanak róluk. Ez épp olyan tévút, sőt bűn, mint a vagyonosok öntelt önzése, Az Evangélium a feszültségek kiegyenlítésének keskeny, de járható útját mutatja meg nekünk. Ki kell mondani, hogy a társadalom legfontosabb alapegysége a család, és a szűkebb és tágabb család közössége a sokat emlegetett gyermekszegénység felszámolásának leghatékonyabb ellenszere. A gyermekszegénység nem népélelmezési kérdés, megszüntetése nagyobbrészt nem az állami intézmények dolga, hanem elsősorban a szülőké. Ahol éhezik a gyerek, ott rosszul működik a család. Balog Zoltán miniszter úr, értesülve munkánkról, felkarolta gyülekezetünket, és hatmillió forintért megvásárolt számunkra egy parasztházat, ahol a Száz Juhocska névre keresztelt cigánymissziós gyermekházat működtetjük. Az elveszett bárány példázatából tudjuk, hogy Jézus Krisztus a századik elkóborolt báránynak is utánamegy, karjába veszi és visszaviszi a nyájhoz. Ez a lelkület nagyon motivál bennünket. Az a célunk, hogy aki csak egy kicsit is nyitott ránk, azt megszólítsuk, megérintsük, megpróbáljuk integrálni a polgáriasabb magyar társadalomba. A két közösség ugyanis elkülönül egymástól, ezért szükséges, hogy azok, akik ki akarnak törni a mélyszegénységből és a sajátos bűnkultúrából, kapaszkodókat, kapcsolódási pontokat találjanak. Sok az előítélet, mert sok a rossz tapasztalat. Cigánymissziónkkal a rossz tendenciákat, a rossz beidegződéseket kell megváltoztatnunk. Ehhez kitartó, hosszú távú munkára van szükség. Amikor a kudarcélmények azt sugallják, hogy nem érdemes velük foglalkozni, Krisztusra kell tekintenünk, megértve, hogy igenis érdemes ezt a munkát végezni, és ha kell, a századik juhocskának is utánamegyünk. Emellett mi itt, Vizsolyban, a határvidéken a bibliás örökség gondozásával nyelvőri szolgálatot is teljesítünk.

– Amennyiben?

– Eredetileg január 22-én, a Magyar Kultúra Napján szerettük volna megtartani, de végül egy héttel később rendezzük meg a Széchenyi Társasággal közösen a Kazinczytól vett idézettel Nyelvében él a nemzet című nyelvművelő konferenciát V. Németh Zsolt úr, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős állam- titkára védnökségével és nyitó előadásával. Képviselteti magát a Kazinczy Társaság, és előadónk lesz a Széphalmon található Magyar Nyelv Múzeuma igazgatója, Nyíri Péter is. A vizsolyi Biblia a magyar nyelvművelés fontos állomása is volt, Kazinczy munkássága és Széchenyi akadémiaalapító felajánlása is anyanyelvünk ápolását célozta. A konferencián szó lesz a magyar nyelv megújításáról, a magyar bibliafordítás hatástörténetéről, a nemzeti nyelvű hitélet jelentőségéről, megtartó erejéről. Ez azért is nagy jelentőségű, mert itt az északi vége- ken lopakodó újabb Trianon közelít.

– Hogy érti ezt?

– A szlovák nyelvhatár egyre délebbre húzódik le. Abaújváron, Göncruszkán, Hidasnémetiben, Tornyosnémetiben, Vilmányban és itt Vizsolyban is tömegesen vásárolják fel a lakásokat, házakat kassai szlovákok, akik alvófalvakként tekintenek településeinkre. Nem integrálódnak, nem is kívánnak vegyülni a magyarokkal. Bár Kassa a magyar történelem fontos helyszíne: ma már szlovák kultúrájú nagyváros. Főterén Árpádházi Szent Erzsébetről nevezett dómban található Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc sírja, ma már alig van magyar ajkú lakossága. A 2,6 százaléknyi magyarság arányszámánál élénkebb szellemi élettel van jelen Márai Sándor szülővárosában, identitást képző nyelvi vonzerőt mégis csak kevéssé tudnak kifejteni. A szlovákság erre okkal büszke, és az sem titok, hogy Kassa szlovák kulturális kisugárzása egyre messzebb ér déli irányban is, gyorsítva és kiterjesztve a csöndes, de ha- tározott asszimilációt. Ezért nekünk itt, a végeken a magunk szelíd, békés, krisztusi eszközeit hűséggel megélve ki kell nyilvánítanunk, hogy nem vagyunk hajlandók lemondani apáink örökségéről, őseink földjéről, kultúrájáról, nyelvéről, gyülekezetéről. Hisszük, hogy Isten ajándékából lehetünk magyarként keresztények. Ebből fakadó feladatunk ezt az ajándékot: magyar kultúránkat, magyar értékeinket, örömmel, egészséges identitással vállalni, megőrizni.

Ágoston Balázs

A Magyar Demokrata nemzeti összefogást kezdeményez a vizsolyi közösség támogatására!

A Vizsolyi Református Egyházközség örökséggondozó különleges értékeket ápoló, illetve közösségépítő missziójához a nemzet összefogását, támogató szeretetét kézi Ah a vizsolyi gyülekezet rendszeres támogatója szeretne lenni, tiszteletbeli egyháztagság válásával, évi 4000 forint önkéntes egyházfenntartói járulékkal csatlakozhat a vizsolyiak bibliás mozgalmához a Kárpát-haza egész területéről, felekezeti hovatartozástól függetlenül. Elérhetőségeiken keresztül fogadják a jelentkezési szándékot, hogy hírleveleinkkel elősegítsék a rendszeres kapcsolattartást, beszámoljanak a közösség életéről. Aki nem gondolkodik hosszabb távú elköteleződésben, de támogatná a vizsolyi gyülekezetet szolgálataiban, azok segítséget is szeretettel kéri a közösség, hogy esélyt kapjon hitépítő és nemzetmegtartó őrállói küldetés betöltésére Abaúj távoli szegletében Minden magyar szív fontos számára, mely velük tud együtt dobbanni!

Elérhetőségek: Vizsolyi Református Egyházközség 3888 Vizsoly, Szent János u.123.

www.vizsolyibiblia.hu

email: vizsolyibiblia@gmail.com

Számlaszám: 54600140—10022764

2017-06-16T09:05:04+00:00