Református templom

Az Árpád-kori Műemlék Templom védett freskóit, valamint az 1590-ben Vizsolyban nyomtatott teljes magyar nyelvű Vizsolyi (Károlyi) Biblia egyik első kiadású példányát naponta megtekinthetik a Tisztelt Látogatók.

A vizsolyi református templom három nagyobb téregységre – toronyra, hajóra és szentélyre – oszlik.
Négyzetes alaprajzú tornya a nyugati homlokzat előtt emelkedik, a szentély pedig önmagában is egy többsejtű térrendszert alkot. A szentélynégyzethez egy keskenyebb meghosszabbítás és egy még keskenyebb félköríves apszis csatlakozik. A zömök torony háromemeletes. Földszintjét három oldalon nyitott, csúcsívvel tagolt előtér képezi.
Az alsó két emeleten lőrésszerű, a harmadik emeleten már csúcsíves mérműves ablakok vannak. A hajóba a toronyaljból nyíló ajtón át juthatunk, a hajó déli oldalán lévő korábbi bejáratot befalazták. A hajót sík mennyezet fedi, megvilágítást déli irányból, négy keskeny, csúcsíves ablakon át kap. Nyugati oldalán álló fakarzatáról a toronyba a toronyalj íveivel azonos, csúcsíves bejárat vezet. A hajót a szentélynégyzethez kapcsoló nyomott csúcsívet egy hengertagból és zárólemezből álló vállkő hordja. A szentélynégyzet bordás keresztboltozattal fedett. A hornyolt profilú bordák orsó és csonkagúla tagból álló konzolokra futnak. A boltozat záróköve indás, növényi ornamentika kezdetleges utánzása. A diadalív lépcsősen tagolt bélletű. Az apszist lapos félkupola fedi.A szentélyben félköríves tölcsérablakok vannak.A templom külseje puritán. Apszisát vakárkádsor tagolja, egyetlen szobrászati dísze a szentélynégyzet déli falán található torzfej.

vizsolyi református templom
vizsolyi református templom
vizsolyi református templom

A templom már említett három téregysége lényegében két periódusban épült. A jelenlegi három osztagú szentély épült először, mint teljes templom. A terület betelepüléséből és az épület formai kialakításából következtetve a 12. század legvégén, esetleg a 13. század elején kezdhették építeni, de 1220-ban már állnia kellett, mert abban az esztendőben Igyházasvisl-t is említenek az oklevelek.
Később az eredetileg kisméretű templomot bővítették a mai hajóval és a toronnyal. A templom típusa (egyhajós, homlokzati tornyos, nyugati karzattal, síkmennyezettel), gótikus részletformái (bordaprofil, mérvű) valamint a történelmi tények (Vizsoly jelentős szerepe a 14. század elején: 16 garas pápai adót fizet) azt látszanak bizonyítani, hogy az épület bővítését a 14. század huszas éveire befejezték.A bővítés során kapta a románkori hajó a síkmennyezet helyett a bordás keresztboltozatot. Szintén ekkor, vagy a következő évtizedekben épült a szentélynégyzet déli oldalára a sekrestye, melynek alapjaira 1942-ben ásatások során bukkantak.
A templom a 16. század második felében már a református egyház tulajdona. Az átvétel körülményei ismeretlenek.
Állapota a 18. században nagyon rossz. A református kézen való megtartásért folytatott harcok árnyékában a gyülekezetnek egyelőre nem állt módjában felújítani a templomát. Bizonyára az idő múlásával is romlott folyamatosan Isten házánac állapotja, de Sallay Marianne véleménye szerint az 1697-ben Vizsolyban zajló csata alkalmával szenvedett nagyarányú sérüléseket, s ekkor pusztulhatott el a sekrestye is.

vizsolyi református templom
vizsolyi református templom
2017-09-20T14:48:49+00:00